Sziasztok meghoztam az újabb részt remélem tetszeni fog mindenkinek
a fejezet hosszúsága miatt bocsánatot kérek de csak ennyi volt amit
ki tudtam hozni magamból.
***
Térdemre támaszkodva megálltam a futással majd a kerítés mentén lecsusszantam és leültem az enyhén vizes földre.Mellkasom még mindig gyorsan süllyedt és emelkedett szívem pedig szinte ki akart ugrani a helyéről.Szememet lehunytam majd a fejemet a mögöttem lévő rácsnak döntöttem.A levegőt egyre nyugodtabban kezdtem venni viszont,ennek ellenére nem álltam fel hisz nagyon jól esett végre ledőlni és semmit nem csinálni.Az orromra valami nedves esett így kinyitottam a szemem és az égre néztem amiből kövér esőcseppek estek.Feltápászkodtam a földről és hatalmas léptekkel a rakparti boltok felé vettem az irányt.Néhány pillanat alatt mély és nagy pocsolyák csúfították az utcát amiken néhány kocsi végigment ennek köszönhetően a gatyám alja teljesen sáros lett mondjuk ez már nem oszt nem szoroz azon a tényen miszerint a fehér(!!!) gatyám teljesen tönkrement.Egy fekete motor parkolt le mellettem majd egy fiú szállt le róla arcát takarta a bukósisak ennek ellenére viszont rögtön tudtam hogy ki az vagyis inkább sejtettem.Hátra kezdtem lépkedni majd mikor futni akartam volna megszorította a csuklóm és vissza rántott.Kyle lába elé estem a szorításból pedig nem akart visszavenni.
-komolyan mondom te csak a bajt hozod a Nephilim-ek fejére.-Forgatta meg a szemét és felrántott a földről kezemet már elengedte de annak helyébe egy nagy piros folt lett.
-Szállj fel!-Nyújtotta felém a bukó sisakját.
-Nem.-Tiltakoztam a kezemet pedig összefontam a mellkasom előtt.
-Nem?-Emelkedett meg a szemöldöke.
-jól hallottad.-Bólintottam egy aprót felé.Eszem ágába sem volt felülni arra a motorra ráadásul pont mögé.Nem tudom miért de egyszerűen utálatot és undort éreztem iránta és ezen már nem tudott volna javítani.
-Tudod mit?Akkor rohadj meg az esőbe.-Köpte a szavakat majd ráült a motorra a lábával pedig kilökte a támasztót.
Nagy sóhaj után elindultam a motor irányába és megálltam előtte.
-Nos?-Vonta fel a szemöldökét.A hangját el torzította a fején lévő bukósisak viszont ennek ellenére tisztán ki lehetett venni a szavakat.
-Veled megyek.
-Akkor mire vársz?-Tárta szét a karját és kíváncsian végigmért miután láttam hogy nem mozdulok.
-Én nem tudom hogy hogyan kel felülni erre az izére.-Ráztam a fejem.
Lemondóan lehunyta a szemét majd leszállt a motor-ról.
-Reménytelen vagy.
Ekkor vettem észre hogy az utcán nem csak mi vagyunk hanem egy kapucnis alak ment el szembe velünk.Félrelöktem Kyle-t az útból és elindultam utána.Fogalmam se volt hogy merre fogok kilyukadni viszont tudtam hogy hülyeséget csinálok mégis mentem a saját fejem után.
-Már megint mit csináltam hogy elmész?-Üvöltötte utánam Kyle.
Nem törődve avval hogy hozzám beszél bementem egy raktár helyiségbe és elbújtam a fadobozok mögé.Biztonságosan elhelyezkedtem majd az egyik dobozt pont annyira félretoltam hogy ki tudjak kukucskálni.Az alak akit eddig követtem megfordult a hold fénye pedig megvilágította az arcát.Teljesen lesokkolt a látvány sejtettem hogy Zack lehet az az ember aki kiadja az infókat de most tényleg itt vagyok és látom az egészet ami nem is kicsit szomorított el.Pont az az ember akiben a leginkább lehetett bízni akire mindig lehetett számítani a legjobb barát jelzőt pedig most inkább kihagynám.Hátulról valaki befogta a számat a meglepetéstől pedig bele estem az ölébe.
-Te nem vagy normális.-Formálta a szavakat.Letéptem az ujjait a számról és arrébb ültem.
-Ti meg mit kerestek itt?-Jelent meg előttünk Zack dühös arca.
-Ezt tőled is lehetne kérdezni.-Csattantam fel.
-Figyelj félre érted az egészet,majd elmagyarázom de ne itt és ne most.-Dörzsölte a homlokát.
-Mégis mit lehet ezen félreérteni?-Mutattam körbe.-Zack,én bíztam benned és te elcseszted infókat adsz az ellenségnek ezt nem lehet szebben kifejezni.-Ráztam a fejem.
-Mi?-Szaladt fel a szemöldöke.-Te ezt tényleg nagyon elnézted,nem adok infó senkinek csupán előrébb járok pár lépéssel mint ti.
-És ezt miért nem lehetett elmondani?-Túrtam bele a hajamba.-Amúgy meg nem úgy van hogy egy csapatba dolgozunk?
-Annyira nem jó az időzítés később mindent elmondok csak annyit kérek tőled hogy maradj csendbe és búj el jobban.-Fordult meg majd elment a kapucnit visszahúzta a fejére és megállt,úgy téve mintha semmi se történt volna az előbb.Ekkor kivágódott az ajtó és megjelent Azazel.A fülem zúgni kezdett majd lassacskán a világ is forogni kezdett körülöttem a beszélgetésből semmit nem hallottam és mire feleszméltem a doboz elmozdult előttem és Azazel arca rajzolódott ki a sötétségben.
-Hazudtál!-Fordult Zack felé üvöltve.-Azt mondtad egyedül jöttél akkor ő mit keres itt.-Felkapott és el hajított a raktár másik végébe.A levegő egy pillanatra kiszorult a tüdőmből és köhögni kezdtem.
-Jól vagy?-Rohant oda hozzám Zack.
-Aszt hiszem megvagyok.-Tápászkodtam fel a földről.A csizmámból előkaptam egy kisebb tőrt és a démon felé fordultam.Kyle egy hosszú kardal próbált harcolni Azazel-el de ennek ellenére több égési sérülés csúfította alkarját.
-Alexis kérlek fuss.-Nézett át Azazel válla fölött Kyle.
-Nem.-Ráztam a fejem és tettem még egy lépést feléjük.
A démon ellökte magától Kyle-t és Zack felé vette az irányt.
-Remélem már bánod hogy nem egyedül jöttél.-Azazel keze megmozdult Zack-nek pedig tágra nyíltak a szemei.A démon elszivárgott ezzel teljesen láthatóvá téve a földön fekvő fiút.
-Zack.-Üvöltöttem sírva de ő már nem válaszolt.
-Sss.-Csitítgatott Kyle és átölelt.Mellkasába fúrtam a fejem majd az undor ellenére és is átöleltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése